Résztvevők:
Bartal Laci
Megtett út hossza: 19,55m (a vadiúj, hajtás számlálós kilométerórám még nem a legpontosabb ennek a mérésében)
Megtett szint: kb. 600 m
Tekeréssel megtett idő: 1 óra 14 perc (Rekord idő, felfelé 53:30! Nettó, bruttó ugyanannyi. Nem volt pihenő.)
GPS adatok: nincs, nem gondoltam, h feltekerek Normafára, csak aztán vitt a lendület
Turistautak.hu -val jelölt és mért utunk felfelé: http://tinyurl.com/62crccn
Turistautak.hu -val jelölt és mért utunk lefelé: http://tinyurl.com/5sz8kwf
Megjegyzések, leírások:
Röviden: A normál úton mentünk fel és a szárny felé jöttünk le, majd tovább a murváson és utána jobbra el a Sóvirág utcán legurultunk a Kürt-ig.
Indulás: 18:38
Réteses: kimaradt
Kürt: 19:52
REKORD idő minden tekintetben, kivéve talán a rétesevést. Ez mondjuk nem is volt...
Az indulás kicsit késeire sikeredett, aminek többek között az is az oka, h 35 fok volt nap közben, így toltam az időpontot amíg csak lehetett. A mai napra nem hirdettünk hivatalos tekerést, mindössze a hétvégi rozsdásodás érzetét akartam kihajtani magamból. Indulás előtt még tettem egy kísérletet a pedáljaim cseréjére (felszínes szemlélőnek ugyanolyanra, csak feketében). Persze nem engedett mindkét oldal így fekete és fehér kombinációval vágtam útnak.
A hajtásszámláló nagy találmány. Ha nem is Contadori 90-110-es fordulaton, hanem 70-90-es hegyi kecske fordulaton taposom még, sokat segít abban, h ne hajtsam túl magam, és várjam a még nagyobb emelkedőket, ne pedig felimádkozzam magamra az ösvény tetejére. Ennek köszönhetően nagyon kellemes iramban értem fel a rétesezőshöz, ami csodák csodájára még nyitva volt. Hiába a nyár az hétköznapokon is nyár. Áthajtásos boxutca kiállás után már indultam is lefelé, még csak 54 percet mutatott az óra. J
A dupla defektes incidens óta sokkal visszafogottabban csapatom lefelé a lejtőkön, aminek az is oka, hogy a terepakadályok egyre lejjebb ereszkednek az ösvény felett, és mindig van egy-két új átemelős akadály is. A relatív hosszú szárazságnak köszönhetően porszáraz a terep, ami már hozza azokat a homokszerű, mélyen fogó, kipörgős szakaszokat is, amin különösen ügyelni kell az egyensúlyra. Egyedül lévén ezeket próbáltam kimanőverezni.
Megint „szembetalálkoztam” azzal a bringás fazonnal, akivel majdnem összeütköztem egyik alkalommal. Ami érdekes, h megint úgy meglepődött, mintha egy marslakó jelent volna meg előtte, pedig ő is tekert, tehát nem idegen neki sem ez a felállás. Minden esetre a szemei nagyobbra kerekedtek, mint a szemövege és majdnem egy kerékre is állt igyekezetében.
A lejtők után vissza a szárnyhoz, le a murván és a Tibiéktől tanult Sóvirág utcai jobbossal (a tipikus amin ezerszer jártam már, de ebből az irányból még sosem vettem észre.. J) sikerült zárni a kört és a forgalmat elkerülve visszadzsalni a Hollósy cukihoz, h a végén begurulhassak a Kürtbe.
Tibi épp ekkor indult haza, így egy képpel is sikerült megörökíteni a gyorsasági futamot. Kösz Tibi.
Bartal László
Laci új csúcson!
A cél nem változott, Laci nem tekert fel másik csúcsra, mint pl. a János-hegy, maradt a jó öreg Normafa a szokásos útvonalon, csak a megtett út ideje csökkent jelentősen.
Alig telt el négy nap és újabb szintidő csúcs született, Laci 53 perc alatt feljutott a réteseshez. Gratula Lacinak!
Este nyolc volt mikor a Kürt kapujában véletlen összefutottunk. Én éppen kihajtottam az autómmal, mikor Laci begurult. Nem is értettem a dolgokat, mert nem rég még a 15-s villáskulccsal bajlódott az alagsori folyosón a pedálokat szerelve, hangos kattanásokkal tesztelte az SPD pedálok szorítását. Azt hittem nem is indul már el, erre valami fergeteges tempót diktálva megjárta a szokásos kört. Eddigi legjobb köridőnket az 1 óra 23 percet 9 perccel faragta le!
Felmerül bennem a kérdés, hogy vajon egy órán belül megjárjuk e majd egyszer a távot oda-vissza? De jó lenne! :-)
Budapest, 2011.07.11.
Tibi
