Résztvevők:
Fabiányi Gábor
Márton Miklós
Tolmár Gergő
Kóczián Tibor
Megtett út hossza: 19,51 km
Megtett szint: kb. 600 m
A túra teljes ideje: 2 óra 12 perc
A túra nettó ideje: 1 óra 41 perc (Az én kilométerórám szerint, de a többiek gyorsabbak voltak, és így többet vártak rám, a nettó idejük kevesebb.)Normafáig tartó út nettó ideje: 1 óra 13 perc (a többieknek egy-két perccel kevesebb) Normafáig tartó út bruttó ideje: 1 óra 14 perc (indulás: 17:12 / szárny: 17:47 / Normafa 18:26 / Normafa elindulunk le: 18:44 / szárny: 19:05 / Kürt 19:24 )
GPS adatok: Nem volt GPS nálunk.Turistautak.hu-n jelölve a felmeneti utunk: http://tinyurl.com/4yyf3un
Turistautak.hu-n jelölve a lemeneti utunk: http://tinyurl.com/3nqdxtf
Megjegyzések, leírások:
Tavasz és ősz határán
Nem történt semmi különösebb említésre méltó dolog. Talán annyi, hogy megint sikerült egy kicsit változtatni az útvonalon, most az előzőekben már megszokottnak tekinthető lovardás szakaszt hagytuk ki, és a régi girbegurba ösvényen jutottunk fel az aszfalt útig.
A szárny alatti meredek hegyoldalban Gergő vezette a csapatot. Az emelkedők ördöge ezen a technikás részen biztos ami sicher alapon szokott menni, most sem volt másképp... :-) Elég lassan haladtunk, nem hibázhatott, nem hibázhattunk, a tátongó mélység ott sötétlett az ösvényke bal oldalán lent az eltűnő fák között. Aztán túl lettünk rajta, és jöttek az emelkedők, ahol Miki és Gergő felváltva vezette az iramot, kirobbanó erővel nyomták csak a lejtőkön lehetett utolérni őket. Talán így vezették le a kitett szakasz veszélyei hatására felgyülemlett stresszt, az iszonyatos koncentrálást. :-) Nekem valamiért nagyon nem akaródzott nekifeszülni, de azért csak-csak utolértem őket. Szép augusztusi napunk volt amúgy. Összeszorított szájjal dőltünk neki a hűvös, őszies szélnek, de ezúttal feleslegesen, a szemberepülős bogarak ugyanis elbújtak téli álmot aludni. A nap sugarai hiába értek, nem igen melengették áthűlt testünket. Így értünk fel a szárnyhoz, ahol csak a megszokás miatt álltunk meg, és miután összegyűlt a csapat, indultunk is tovább. Jó volt tekerni, mert nem kellett szenvedni a melegtől, és az erdő kellemesen szélárnyékos volt. A földutak nem voltak sarasak és porosak sem, teljesen megfelelő volt az állaguk.
A rétesesnél megdőlt az ősi szabály. Nem volt fekete Démon sör és mákos rétes sem. Mikor felértünk még láttam, hogy a rétesek listáján ott a mákos rétes. Próbáltam tesztelni a rendszert, és rákérdeztem, hogy van-e Démon, mire azt mondták, hogy nincs, de más sörökből tudok választani. Mosolyogva kértem a mákos rétest (hisz tudtam, hogy ha nincs Démon, akkor az eddigi tapasztalatunk alapján a mákos rétes biztos pont), de egy női hang közbevágott a kiszolgáló fickó mögül, hogy nincs mákos rétes. Egy világ dőlt össze bennem, talán abba sem lehetünk ezek után biztosak, hogy a föld a nap körül kering. Át kell gondolni mindent, jó ha megkapaszkodik az ember, és csak óvatosan tesz lépéseket ezután, ha mer egyáltalán bármiféle mozdulatot tenni, gondoltam magamban. Egy perc meredt tekintet után azért - biztos ami biztos - átslattyogtam a lángosos pulthoz, és kértem egy sajtos tejfölöst. Mikor a sajtot szórta a fickó, motyogott valamit az orra alatt, hogy a sajt nem a legfrissebb, amivel nem tett rám valami jó benyomást, hisz, ha már az eladó a negatív reklámmal akarja magát kihúzni a szarból, akkor igen nagy lehet a baj. Az asztalnál Gergőnek egyből feltűnt a lángos nyomorult formája, és hangos megjegyzést tett rá, gondolom ösztönösen próbálta elvenni az étvágyam, védte szervezetem a veszélyes étel bejuttatásától. Nem sikerült neki, felfaltam a nyomorult tésztát, ami adott egy kis témát az asztaltársaságunknak. Amúgy abból most se volt hiány, mint általában.
Közel félórás pihenőnk után elindultunk vissza, persze Mikitől elbúcsúztunk fent, mert szokásosan másfelé ment tovább, haza. A széldzseki elengedhetetlen volt a leguruláshoz, hálás voltam magamnak, amiért felvittem.
A szárny alatt jutott eszünkbe, hogy elfelejtettünk fényképeket készíteni. Szerencsére Gábornál volt fényképezőgép, és most az egyszer nem telefonnal fotóztunk. A nagy murvás szakaszt örökítettük meg az alábbi felvételeken:
Budaörs, 2011.08.10.
Tibi
